A rhodesian ridgeback az egyik nagytestű kutyafajta. Eredetileg Dél-Afrikából és Zimbabwéből származik, és manapság is népszerű vadászkutya. Ezen felül a rhodesian ridgeback őrzőként és családi kutyának is megfelelő. A fajtát az FCI a 6. csoportba sorolja.
A rhodesian ridgeback várható élettartama 10 és 12 év között van.
A rhodesian ridgeback 61–69 centiméterével nagytestű kutya, amelyben a nőstény példányoknak legfeljebb 66 centimétert kell elérniük, a hímeknek pedig legalább 63 centimétert kell elérniük.
A rhodesian ridgeback súlya nőstények esetében 29 és 34 kg, hímek esetében pedig 36 és 41 kg között van.
A rhodesian ridgebacket szerető természet és nagyon lojális karakter jellemzi. Az intelligens állatok nagyon megbízhatóak és képesek tanulni.
A rhodesian ridgeback azonban nem alkalmas kezdőknek, mivel oktatása bizonyos szintű hozzáértést igényel. A következetesség és az empátia megfelelő kombinációja kulcsa a sikernek ennek a kutyafajtának. Másrészről, az érzékeny rhodesiai ridgeback a túlzott nehézségekre rosszul reagál, és akár agresszív is lehet.
Mivel mindig nagyon figyelmes a környezetére, a rhodesian ridgeback tökéletesen őrzőként szolgál.
A rhodesian ridgeback-et eredetileg nagyvad vadászathoz használták. Ma is kiváló őrző és mentőkutya.
A helyes kezelés feltételezve, a rhodesian ridgeback rendkívül keményen dolgozik és hajlandó dolgozni ezen tevékenységek során.
Az olyan betegségek, amelyekre a rhodesian ridgeback különösen predesztinált, többek között a pajzsmirigy kórja.
Ezenkívül a fajta fogékony a szimmetrikus lupoid onchodystrophy (SLO) betegségre. Ez fájdalmas lábujjakban és törékeny karmokban nyilvánul meg, amelyek rendszeresen megsérülnek.
Egy másik betegség, amely viszonylag gyakran fordul elő a rhodesian ridgeback-nél, a vobler szindróma. Itt a gerincvelő idegei megsérülnek, főleg a nyaki csigolyákra összpontosítva.
A megfelelő táplálkozás nagy szerepet játszik ezen betegségek megelőzésében a rhodesian ridgeback-kel. Például, ha pajzsmirigyük működése nem elégséges, akkor például nagy figyelmet kell fordítani a helyes jódbevitelre.
A szimmetrikus lupoid onychodystrophia esetében fontos az omega-3 és omega-6 zsírsavak, valamint a cink és a biotin megfelelő ellátása.
A Wobbler-szindróma esetén is a megfelelő táplálkozás már a kiskutya életkorban fontos a betegség kockázatának jelentős csökkentése érdekében.